Hazaárulóznak Bukarestben

Kölcsönösen hazaárulással vádolja egymást Traian Basescu államfő és a vele szembenálló parlamenti ellenzék, mivel egyik fél sem hajlandó engedni saját álláspontjából a jelenlegi kormányválság megoldását illetően.

Néhány héttel a romániai államfőválasztás előtt (amelyre két fordulóban, november 22-én és december 6-án kerül sor) továbbra sincs teljes hatalommal felruházott kormánya az országnak. Emil Boc nemrég megbuktatott, csak a Demokrata Liberális Párt (PD-L) tagjaiból álló kabinetje pusztán ügyvezetői minőségben működik. Egyedül ez a párt támogatja Basescut, aki maga is ebből az alakulatból származik. Úgy tűnik, csak a PD-L hajlandó majd bizalmat szavazni a kormányalakítással megbízott Lucian Croitorunak, akinek személyéhez az államfő egyelőre foggal-körömmel ragaszkodik.

Az ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PDS), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azonban kitart saját jelöltje, Klaus Johannis németajkú nagyszebeni polgármester mellett.  E három politikai erő 65 százalékos parlamenti többséggel rendelkezik. Nem rejtik véka alá: nem fogják megszavazni a Croitoru által összeállított miniszteri listát. Emiatt várhatóan fennmarad a patthelyzet, amelyben Basescu vagy előáll egy újabb jelölttel, vagy marad a mostani, érdemi döntéseket nem hozó kormány a jövendő államfő megválasztásáig.

Az államfő a napokban azzal vádolta a parlamentet, hogy a kormányalakítás késleltetésével "elárulja a nemzeti érdeket". Azzal érvel: ez a makacs ellenállás a gazdasági válság körülményei között veszélyezteti a nemzetközi hitelek következő részleteinek a lehívását.
Az ellenzéki pártok viszont éppen Basescuban látják a nemzeti érdek elárulóját. A demokratikus rend elleni támadásnak minősítik, hogy figyelmen kívül hagyja a törvényhozó testületben kialakult többség akaratát.

Abban is az "elnöki diktatúra" kiépülésének a jelét látják, hogy Basescu népszavazást írt ki, amelyet az elnökválasztás első fordulójával együtt rendeznek majd november 22-én. Ebben az államfő azt javasolja, hogy a jelenlegi kétkamarás (képviselőházból és szenátusból) álló parlamentet alakítsák át egykamarássá, a honatyák létszáma pedig a mostani 471 helyett legfeljebb 300 legyen. Indokai között szerepel, hogy - mint fogalmaz - csökkenteni kell az "előjogaikhoz ragaszkodó", "befolyásukkal üzérkedő" politikusok számát.

Így az ország közvéleménye kétféle üzenetet kap immár hónapok óta a médián keresztül. Az ellenzék az elnök "diktatórikus" törekvéseit hangsúlyozza, Basescu viszont azt hangoztatja, hogy a "korrupt politikai osztály" minden erejével "keresztbe tesz" az állam reformjának. Szerinte Boc kormányát is azért buktatta meg, mert törvénytervezeteivel radikális reformokat akart végrehajtani.

A Cotroceni-palota jelenlegi gazdája tehát a nép érzelmeire akar hatni, és ez - mint elemzők vallják - meglátszik a kampányolás rejtett módszereiben is. A népszavazás kiírása például a civil szervezetek szerint igazságtalan előnyhöz juttatja Basescut az elnökválasztáson, hiszen e két esemény ugyanazokban a szavazókörzetekben zajlik, és közös lesz a választói névjegyzék.    

Ugyancsak nagy hatású kampányfogásnak nevezik a kommentátorok, hogy Basescu szerdán személyesen nyugtatta meg hangosbeszélőn az állattenyésztési támogatásokért tüntető gazdákat: közbenjár az érdekükben.